Van Budapesten egy vasúti telephely, ahol régi mozdonyok és vasúti kocsik rozsdásodnak. Nem kíméli őket sem az idő vasfoga, de mégis szerencsésebbnek mondhatják magukat, mint több szásznyi társuk, akiket már régen felemésztett a lángvágó és ócskavasként végezeték egy vaskohóban. Bevégezték sorsukat, hogy újabb gépek, szerkezetek szülessenek belőlük. A legszerencsésebbek már megújultak, őket a vasúttörténeti parkban láthatják az arra járók, esetleg nosztalgiavonatban idézik fel a vasút régi dicsőbb napjait.
Történetünk szereplői viszont csak várnak, várják, hogy ők is olyan szerencsések legyenek, hogy újjávarázsolva ámulatba ejtsék rajongóikat. Talán néhányuknak megadatik ez a szerencsés újjászületés a többiekre talán a pusztulás vár, bár jobb sorsot érdemelnének...
 |  |
 |  |
 |  |
|  |
 |  |
